Nem mindenkinek vannak céljai. Én úgy emlékszem, hogy nekem nem voltak komolyabb céljaim. Azt sem tudtam, hogy mi érdekel, különösebben. Azt sem tudtam, hogy „mi leszek, ha nagy leszek?”. Amikor kicsengettek a szentkeresztbányai szaklíceumból, boldognak kellett volna lennem, hiszen vége volt a…

Elsőnek érettségiztem Szentkeresztbányán. Akkor így hívták a várost. Azóta Szentegyháza névre változtatták. Szaklíceumot végeztem, esztergályos szakon. A gyárigazgatónak az volt az ígérete, hogy az első öt fiú végzőst, arra a posztra teszi a gyárban, amit választanak. Én tudtam, de nem szerettem…

Nem mindenki emlékszik az igazi céljára. Azt mondják, kétéves korunkig emlékezünk az igazi célunkra, majd elfeledjük. Én sem emlékeztem sokáig az enyémre. Aztán rájöttem.  Tudom, hogy mi a célom, hiszen tudom, hogy mit csinálok szívesen.  Mikor az ember azt teszi, amit igazán szeret, akkor a…